Alsóremete

Bereg megyében, az egri egyházmegyében, Bereg mezővárostól 7 km-re északkeletre, Beregújfalu közelében, a Borzsa folyó egyik mellékágánál állt a beregi pálos monostor. Emlékét a későbbi Remete (Alsóremete, ma Nizsnij Remety, Ukrajna) őrizte meg (Monasterium B. M. V. de Beregh, alias Remethe dictum). Bereg és környéke hosszú időn át királynői birtok volt. A monostor alapítója Károly Róbert király hitvese, Piaszt Erzsébet királyné lehetett. Az alapítás 1329 előtt megtörtént, mert a királyné a jelzett évben a beregi pálosok malma érdekében oklevelet adott ki. A monostor fő bevételi forrásai a Borzsa folyón lévő malmok és a mellékágakban kialakított halastavak voltak. Ezért az oklevél szerint egy mérföld távolságon belül senki sem építhet malmot a szerzetesek malma közelében. Továbbá a szerzetesek ásta folyómederben senki se merészkedjen halászni, ugyanakkor az erdő használatban a beregi nép ne akadályozza őket. Nagy Lajos király 1381-ben megerősítette ezt a kiváltságot.

1447-ben rablók felgyújtották a monostort és okleveleit elégették. Az újjáépítés azonban nem sokat váratott magára, ez rövidesen meg is történt. Egy év múlva fr. Bereck generális perjel kérésére az országgyűlés határozatban megerősíti a pálosok jogait. Lamperháza plébánosa, János saját telkét a remetéknek adta Bereg városában. Több szőlőst kaptak adományba Fogashegyen, Bereghágón, Kysehegyen és Hosszúhegyen. 1458-ban Lamperházán új szőlőt, telket kaptak Wajda Lászlótól. 1470-ben Kezy Balázs diák Nagymuzsaji birtokrészét adományozta örökmisék fejében a monostornak. A szerzetesi élet tovább folytatódott, ezt a további adományozások is mutatják.

1541 és 1553 között a Ferdinánd király és Izabella közötti belső harcok közepette elnéptelenedett a rendház. A kisberegi monostor birtokát 1561-ben Báthory György vásárolta meg 500 arany forintért fr. Mátyás kápolnai vikárius, fr. Lőrinc kisberegi perjel, fr. György rendfőnök nevében. A monostort 1562-ben lerombolták. 1567-ben fr. Péter rendfőnök a Nagy-beregi remete kolostort elzálogosítja a beregszászi házzal együtt Dálnoki Székely Antal kapitánynak 200 magyar forintért. A rend panasszal fordult a királyhoz Székely Antal miatt, aki a kolostort rombolja és javait elrabolja. 1574-ben Székely Antal fiai, Gáspár és Boldizsár megszerzik a beregszászi ferences, domonkos kolostort, valamint a pálosok beregi monostorát és malmát. Ezután hosszú pereskedés kezdődik. 1630-ban a királyi biztosok Kisbereg birtokát visszaadják a rendnek. 1725-ben a templomnak még romjai álltak, a későbbiekben köveit a kisberegi görög katolikus templom építéséhez hordták el. Emléküket a közeli erdőrészek, mint Papmocsár, Püspökerdő őrzik.

Forrás:
Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból
Gyéressy Béla: Documenta Artis Paulinorum I.
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Darvas Kozma József: A pálos rend története Erdélyben, Partiumban, Bánságban és Kárpátalján