Ungvár

Krisztus Szent Teste-monostor | Ungvár

Ukrajna

 

Elpsztult monostor

 

A monostor rövid története

Az egri egyházmegyéhez tartozó Ungváron 1384-ben gergényi Drugeth János özvegye és fia, László alapította a Krisztus Szent teste pálos monostort, egy korábbi kápolna mellett. Az ortodox rutének miatt csak 1418-ban tudták a remeték birtokba venni. Állítólag a város délkeleti határán, Gerényfalu (Gorjany, Ukrajna) területén feküdt. A monostor 1412-ben három szőlőre, az Ungon malomra, halastóra és Mocsár helységre tett szert. 1420-ban Miklós magiszter, Drugeth Fülöp, János, Zsigmond és István kijelölt szántó területeket adtak a pálos barátoknak. 1425-ben gerényi Paksa és Mária asszony Gerényben szőlőt adományozott. 1448-ban Homonnai Bertalan egy házat adott Ungváron az Ung vizénél, hogy a monostor cipészei legyen ahol lakjanak. Majd 1460-ban a Karlói malmot is nekik adományozták. Öt évvel később Chepke Mátyás és neje, Anna az Ung folyón lévő kerekes malmát adományozta a remetéknek. Drugeth Bertalan özvegye, Ágnes asszony 1467-ben Zelemart-i szőlőjét adományozta a kolostornak, ugyanakkor Bécsben 2200 arany forintot helyezett letétbe, hogy annak jövedelméből évente 110 bécsi forintot adjanak a kolostornak örökmisék fejében. 1501-ben Drugeth János és Gáspár a Záhon melletti Horgastó nevű halastavát adta a kolostornak. 1521-25 között Drugeth János özvegye, Krisztina a monostor szentélyét alapjaitól helyreállíttatta.

Gyöngyösi Ungvárral kapcsolatban két orgonista testvérről emlékezik meg. „Fr. Kálmán orgonista, aki ifjúkorától buzgón szolgált az Istennek. angyali tekintetű, mindenkivel szeretetreméltó, még öregségében is a szeretet minden gyakorlatára készséges. Mindennapi szentmiséjét és zsolozsmáját a kóruson a legnagyobb áhítattal végezte. Irodalommal, tudománnyal és kétkezi munkával foglalkozott. A drága időt mindig hasznosan töltötte. Orvos is volt, istentől kapott gyógyító adományt. Mindent gyógyított, és a testvéreket éppen úgy, mint a világiakat. A lelkiismeret tisztaságából mindig vidám és jókedvű volt, erősítette a gyöngéket, a betegeket vigasztalta, segítette, erősítette. Ungváron halt meg. A másik fr. Kesztölci János orgonista, jó erkölccsel és erényekkel ékes. Kedves beszédű, aki tudott hallgatni, hogy nyelvével ne vétkezzen. Művészetben képezte magát, kertben dolgozott, hálót készített, olvasott vagy írt. Ungvári vikáriusnak nevezték ki. Ungváron hunyt el 1514-ben. A ház szónokai közül kitűnt a kellemes hangú fr. Thod Palkó életszentségével, aki szigorú önfegyelmezéssel vezette a vikáriátust.”

Pázmány szerint az eszényi perjelség is ide tartozott. Még 1511-ben Eőri Myregh Dorottya asszony, a Horváth György özvegye birtokot és nemesi kúriát adományozott az Ung megyei Őrön. Szapolyai János király 1529-ben Kelecsényt adta az ungvári monostornak. 1533-ban Diósgyőrött generális káptalanra összegyűlt definitorok az ungvári monostor számára megvették 62 forintést a homonnai Drugethektől Bozos nevű majorságukat. 1551-ben fr. Péter az előljáról engedélyével átvette a plébánia vezetését, de egy év után visszament a monostorba, hogy hivatásának éljen. Ekkor Drugeth Ferenc és Gáspár, valamint társaik a kolostorra törtek, a barátokat bántalmazták, volt, akit megöltek, a régi kelyheket elvitték és javaikat lefoglalták, a kolostort kifosztották és elpusztították. A remeték ezután elhagyták a rendházat, és Ausztriába, Mühldorf közelében (Göttweigtől nem messze) lévő kolostoba menekültek.

A híres göttweigi misekönyv eredetileg az övék volt, az osztrák kolostor pusztulása után vitték a magyarországi eredetű kódexeket mai őrzési helyükre, a bencések könyvtárába. Itt található a 15. század második feléből fennmaradt nyelvemlékünk, a „Göttweigi Töredék”. 1562-ben Drugeth Ferencet az ungvári kolostorban elkövetett pusztításáért jóvátételre kötelezték. 600 forint kártérítésen kívül köteles volt visszaadni minden egyházi felszerelést, köztük 4870 forint értéket kitevő kelyheket, továbbá fáról és munkaerőről is köteles volt gondoskodni, amennyiben a szerzetesek elpusztított kolostorukat helyre akarják állíttatni. Az ungvári kolostort 1564-ben ellenséges hordák rombolták le. 1619-ben tett tanúvallomás szerint: „A barátok háza ott volt, az hol most az vadkertben az Jéghverem vagyon.” A monostor pontos helye ismeretlen.

 

Forrás:
Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból
Gyéressy Béla: Documenta Artis Paulinorum III.
Kisbán Emil: A magyar Pálos rend története
Darvas Kozma József: A pálos rend története Erdélyben, Partiumban, Bánságban és Kárpátalján

A pálosok épített öröksége

Többet szeretnél tudni ezekről a kolostorokról, templomokról? Akkor nincs más dolgod, mint megvásárolni A pálosok épített öröksége című könyvet, ahol a lehető legrészletesebb leírást találod meg Budapest és környékének pálos épületeiről. Kattints a képre a megrendelésért!

Back to Top