Pálosok hagyatéka 1. – Kódexek

Középkori írásos emlékeinkből – a kódexekből – meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Mind a négy alkotás önmagában is kiemelkedő az irodalomtörténet és nyelvemlékkutatás számára.

A kolostorban, melyet a pálos kultúra „kirepítő fészkének” tart az irodalomtudomány, a ma ismert kódexeknél több is készülhetett. A kolostor 1552-ben történt kifosztásakor felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint, „egész sereg gazdagon díszített zsoltároskönyvet, szertartás- és misekönyvet említenek a pálos atyák, melyeket a fosztogatók magukkal vittek”.

Festetics-kódex a fennmaradt kódexek közül a legjelentősebb és legismertebb. Az első magyar nyelven, magánhasználatra készült imakönyv Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára íródott 1492 táján. A kódex egykori tulajdonosáról, a Festetics családról kapta a nevét, tőlük vásárolta meg az Országos Széchényi Könyvtár 1947-ben. A gazdagon díszített imakönyv legismertebb sorai a „Pál uram betegségéről szerzett imádság” melyet a Kinizsi által birtokolt települések templomaiban imádkoztak. A kódex tartalmazza az Itáliából kiinduló humanizmus meghatározó alakjának, Petrarcának hét bűnbánati zsoltárát, valamint János evangéliumának elejét. Nyelvemlék voltán túl azért is értékes e kötet, mert mind a másoló, mind a könyvdíszítő művész magyar volt, a vázsonyi kolostor szerzetese.

A Czech-kódex

A szerzetesek valószínűleg hálájuk jeléül ajándékozták meg az alapító feleségét a reprezentatív pergamenkódexszel, melynek első oldalán a Kinizsi család címere, második oldalán a Kinizsi és a Magyar család címere látható. A kézirat törzsszövegét egy kéz másolta. Keletkezési ideje a „Pál uram betegségéről zerzett imádság” alapján állapítható meg: Kinizsi Pál 1494. november 20-án halt meg, de már két évvel korábban súlyos beteg volt, erre utal a gyógyulását kérő ima; a kézirat tehát 1492 és 1494 között keletkezhetett. A kötet az egyik legszebb kiállítású nyelvemlékkódexünk. Díszítése a Mátyás király alatt létrejött, itáliai mestereket foglalkoztató budai könyvfestőműhely hatását tükrözi. A számos iniciálét és lapszéldíszt tartalmazó kézirat második oldalán a szöveg első hét sora melletti téglányban holdsarló fölött Szűz Mária mint Napbaöltözött Asszony látható, glóriával, kezében a gyermek Jézussal. Az igényes megjelenéshez a rendezett íráskép, a kifejezetten gondos és szép írás is hozzájárul.

Czech-kódex magyar nyelvű 98 levél terjedelmű imakönyv, amely Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készült; a Festetics-kódex testvére. Az 1513-ban készült színes iniciálékkal gazdagon díszített kézirat 2 levele hiányzik. A szombati Mária-zsolozsma vesperását, Szent Brigitta 15 imáját és más magánimádságokat tartalmazó kódexet a nagyvázsonyi pálos kolostorban másolta Fráter M.. A kódex verses imádsága a tévesen Szent Bernátnak tulajdonított Himnusz a felfeszített Krisztushoz. 1833-ban az érsekújvári ferencesek könyvtárában Czech János fedezte föl a kódexet. A kézirat 1851-ben ajándékozás útján került a MTA Könyvtárába.

Peer-kódex, részlet Remete Szent Pál legendájából

Peer-kódex ugyanebben az időben készült. A feltételezések szerint egy környékbeli földesúr Csepelyi Simon számára, aki a vázsonyi pálosok birtokadományozója volt. A kódexben maradt fent Vásárhelyi András éneke és Apáti Ferenc Feddő ének című verse, valamint az „Ének Szent László királyról”, mely az egyik legrégibb magyar művészi műfordítás.

A domonkosrendi apácáknak készült, ma Gömöry néven ismert kódex egy része is a vázsonyi pálos kolostorban íródott. Szerzőjét ismerjük: Tetemy (Tétényi?) Pál. A XIX. század elején Gömöry Károly pesti patikárius birtokolta a kódexet, aki 1821-ben az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozta, ezért viseli az ő nevét. Az ásatások tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.

Forrás: Kertész Balázs: Festetics-kódex (nyelvemlekek.oszk.hu)
ertektar.vpmegye.hu/
Fotók: nyelvemlekek.oszk.hu

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.