Festetics-kódex

fest

Festetics-kódex

Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságoskönyve

A Festetics-kódexet 1493 körül másolták a pálosok nagyvázsonyi kolostorában, amelyet Kinizsi Pál alapított egy évtizeddel korábban, 1483-ban. A kötet imádságoskönyv, amely a magánáhítatot szolgálja szemben a mise vagy a zsolozsma keretében végzett imádsággal. A kódexet egy világi hívő, Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára állították össze.

Festetics-kódex

Középkori írásos emlékeinkből – a kódexekből – meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Mind a négy alkotás önmagában is kiemelkedő az irodalomtörténet és nyelvemlékkutatás számára. A kolostorban, melyet a pálos kultúra „kirepítő fészkének” tart az irodalomtudomány, a ma ismert kódexeknél több is készülhetett. A kolostor 1552-ben történt kifosztásakor felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint, „egész sereg gazdagon díszített zsoltároskönyvet, szertartás- és misekönyvet említenek a pálos atyák, melyeket a fosztogatók magukkal vittek”.

A Festetics-kódexet 1493 körül másolták a pálosok nagyvázsonyi kolostorában, amelyet Kinizsi Pál alapított egy évtizeddel korábban, 1483-ban. A kötet imádságoskönyv, amely a magánáhítatot szolgálja szemben a mise vagy a zsolozsma keretében végzett imádsággal. A kódexet egy világi hívő, Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára állították össze.

A kézirat történetéhez szorosan kapcsolódik egy másik imádságoskönyv, a Czech-kódex. Ezt szintén a vázsonyi pálosok másolták Magyar Benigna számára 1513-ban. Mindkét kötet kisméretű, ami rendeltetésükkel magyarázható: mivel mindennapi egyéni használatra készültek, fontos volt, hogy tulajdonosuk könnyen magánál hordhassa őket. A két könyv arról tanúskodik, hogy Kinizsi Pál felesége tudott olvasni, ellentétben férjével, aki valószínűleg sem olvasni, sem írni nem tudott.

A kötet nyelvemlék voltán túl díszítettsége miatt is becses emlékünk. A reneszánsz stílusú illumináció annak a budai könyvfestőműhelynek a hatását mutatja, amelynek több corvina díszítését is tulajdoníthatjuk. A kódex további sorsáról mindössze annyit tudunk, hogy valamikor a 18. század végén a Festeticsek keszthelyi könyvtárába, majd 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba került. Nevét a Festetics családról kapta.

Az imádságoskönyv legterjedelmesebb tartalmi egysége egy hivatalos egyházi szöveg, Szűz Mária kis zsolozsmája. A Mária-officiumot Európa-szerte a rendes napi zsolozsma mellett imádkozták. Ahogy azt a Festetics-kódex is mutatja, a liturgiában szereplő szöveg magánhasználatra is szolgált. A középkorban a közösen végzett napi zsolozsma nyilvános istentisztelet volt, azon a világi hívek is megjelenhettek. Ezzel magyarázható, hogy a Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készített magyar nyelvű imádságoskönyv Szűz Mária kis zsolozsmáját is tartalmazza. A pálos szerzetesek célja az volt, hogy a latinul mondott szöveget anyanyelvén értessék meg egy világi hívővel.

A Mária-officium mellett magánimádságok is olvashatók a kötetben. Ilyen a “Pál uram betegségéről szerzett imádság”, amely alapján megállapíthatjuk a kódex keletkezési idejét. A “Pál uram” megnevezés Kinizsi Pált jelöli, aki 1492-ben súlyos betegségben szenvedett. A gyógyulását kérő imádságot feltehetőleg minden pálos kolostorban mondták. Kinizsi, miután betegségéből felépült, még két évig élt: 1494 november 20-án hunyt el. A betegség és az elhalálozás időpontja alapján a kódex 1493 körül keletkezhetett.

A kötetben olvasható Petrarca hét bűnbánati zsoltárának első magyar nyelvű fordítása. A mű tartalmilag független a Biblia bűnbánati zsoltáraitól, amelyeket naponta elmondtak a zsolozsma keretében. A Festetics-kódexbe bemásolt szöveg ismeretlen fordítója értelmesen és hűen ülteti át magyar nyelvre a latin eredetit. A fordítás jelentéstani szempontból is értékes: több ritka szó illetve jelentésárnyalat is előfordul benne. Petrarca bűnbánati zsoltárainak felbukkanása a kéziratban utalhat egyrészt a kötet összeállítóinak, másrészt Magyar Benignának az érdeklődésére. A kódex utolsó tartalmi egysége János evangéliumának az eleje (1,1-14.). A szöveget utólag másolták be a kötet végére, az eredetileg üresen maradt oldalakra.

 

Forrás:
Kertész Balázs: Festetics-kódex (nyelvemlekek.oszk.hu)
Kép: Országos Széchenyi Könyvtár

error: Content is protected !!