Pálosok hagyatéka 3. – A pálos könyvtár (Központi Papnevelő Intézet)

A magyar alapítású pálos rend második virágkorát a török uralom után, a 17-18. században élte. A 17. században és a 18. század első felében újjáépült, vagy teljesen új kolostoraik száma 1735-ben tizenhét volt a magyar rendtartományban. A pálosok generális perjele 1687-ben fordult I. Lipóthoz, hogy a visszafoglalás után romos Pest déli részén lévő török mecsetet és közvetlen környezetét megkapják. A rend kérése 1693-ban teljesült. Az új pálos rendház építését Drenker Mátyás kezdte el a déli szárnnyal (1715-22), majd halála után utóda, Mayerhoffer András fejezte be 1744-ben az északi szárny emelésével.

 

A pálos könyvtár (Fotó: flickr.com/fraegdegjevar)

Az eredetileg kétemeletes rendházépület középső, sátortetős, egy szinttel magasabb háromaxisos része foglalta magába az utcai szárny 2. emeletén lévő, két emelet magasságú, felül galériával körbevett könyvtárat. 1756-tól a pesti rendház a magyar pálos rendtartomány székhelye lett, itt lakott a tartományfőnök is. A rend nagy felvidéki birtokai és az ott fekvő erdőségek lehetővé tették a kolostorok gazdag berendezését, főleg a rendi fafaragó műhely magas kvalitású munkáját.

A pesti könyvtár kialakításának színvonala is jelzi, hogy a rend egyik szellemi központjául szolgált. A 1750-es évek legvégén a könyvtár építése már megindulhatott, mert 1759. január 29-én Usz Miklós novícius 1000 forintot adományozott céljaira. 1762-ben Orosz Ferenc pálos perjel 150 forintos alapítványt tesz latin könyvek beszerzésére. 1763. június 29-én Ferdinand Castelli 700 forintot, 1765. október 23-án Kreskay Imre 200 forintot adományozott a könyvtárnak, mindketten noviciusi fogadalomtételük előtt. A provincia történetét feldolgozó mű szerint 1765-ben már tető alatt állt a könyvtár, sőt boltozati festése is kész.

Pálos könyvtár több ezer kötettel (Fotó: Dr. Diós István/wikimedia.org)

A pálos könyvtár mennyezetképe egy fontos magyarországi szerzetesrend legfontosabb szellemi központjában: könyvtárában született meg. Amellett, hogy a tudományokat kellett megjelenítenie, a teológia szupremáciáját volt szükséges kifejeznie, az általános egyházi vonatkozásokon túl rendi keretbe is helyezve. A könyvtár berendezése, a teret négy oldalról körülvevő kétszintes könyvszekrényrendszer a körbefutó faragott mellvédű galériával és a felvezető csigalépcsőkkel a pálos fafaragó művészet remeke. Míg a mennyezetfreskó 1765-re már kész volt, a faberendezés megalkotása tovább tartott. Alighanem általános a barokk könyvtáraknál, hogy a mennyezetfestmény elkészülte és az állványzat lebontása után fogtak a bútorhoz.

A csigalépcső a pálos fafaragó művészet remeke (Fotó: Dr. Diós István/wikimedia.org)

A faberendezés 1771-ben készült el. Művészi értékével már akkor is tisztában voltak. Az 1728-ban (vagy más adatok szerint 1725-ben) a Fekete-erdő vidékén született Rucsman Antal 1756-ban lépett a pálos rendbe. Márianosztrai kiváló fafaragó munkái alapján feljebbvalói 1761-ben akarata ellenére Pestre helyezték, nyilván a kolostorkönyvtár faberendezésének munkájára. Ez alapján Rucsman és segédei mintegy tíz évet (1761-től 1771-ig) dolgozhattak itt.

A
könyvtárban kb. 2000 szerzőtől 3700 példány könyvet őriztek, 6100 kötetben. A legtöbb könyv nyomtatott volt (köztük 550 magyar is), és kisebb részben kézirat. A könyvtár 1786-os katalógusa részletesen felsorolja a teológiai, történeti, retorikai műveket, enciklopédiákat és a kor teljes tudományosságát felölelő egyéb szakkönyveket is. Kreskay Imre Tamás pálos szerzetes így dicsérte a könyvtárat:

„Minthogy e szép könyvtár gondviselésemben
Nevelkedik, repdez örömöm szivemben,
Nyilt édes Hazánknak hasznára s
díszére. Magyar szerzetünknek örökös fényére.”

Az egyre világiasabbá váló rend pesti könyvtárát külső látogatók is használták. 1778-79-ben itt tartotta összejöveteleit a pálos Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc vezette „Magyar Hazafiúi Társaság”, amely a reformmozgalom helyi irányítója volt, a következő évtizedben pedig itt alakult Dayka Gábor vezetésével egy irodalmi kör, amelyet 1787-ben Kazinczy Ferenc is felkeresett.

A pálos könyvtár 1940-ben (Forrás: Fortepan)

II. József 1786. február 7-én feloszlatta a pálos rendet. A templomot és a kolostort a Pestre áthelyezett egyetemhez csatolták, könyvállományát 1787-ben, az akkor a pesti ferencesek kolostorában őrzött Egyetemi Könyvtárba szállították át. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben I. Ferenchez írt kérvényében gyűjteményét az országnak ajánlotta fel. Ebben az új országos könyvtárat az egyetemi könyvtár épületében akarta elhelyezni, végül a Helytartótanács a korábbi pálos kolostor könyvtártermét jelölte ki a gyűjtemény elhelyezésére. A könyvtár alapítóvelelét Széchényi 1802. november 25-én nyújtotta be, majd a hónap végén Brassói Miller Jakab Ferdinándot nevezte ki könyvtárosnak. A 4115 kötet nyomtatványból, 730 kötet kéziratból, 102 metszetből, 2000 címerből és 40 téka földabroszból álló kollekciót 1803 márciusában szállították Nagycenkről Pestre, a köteteket tudományszakok szerint helyezték el.

A Nemzeti Könyvtár mindössze három évig működött itt, 1806. június 3-án az uralkodó elrendelte áthelyezését az egyetemi templom keleti oldalán álló épületbe. 1807-es kiköltözése óta II. József által létrehozott Központi Szeminárium könyvtára működik itt.

 

Forrás: FARBAKY Péter: Pálos Könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?

Borító fotó: wikimedia.org/Thaler Tamás

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.