A dömösi prépostság és a pálosok

A dömösi prépostság és a pálosok

A török megszállás után a pálos birtokok száma a 16. és 17. század során természetszerűleg nagymértékben lecsökkent, a felépítmények zöme elpusztult, és a 18. század elejétől igen sok jogvitát kellett folytatniuk birtokaik egy részének visszaszerzéséért. Ezt követően a lecsökkent számú rendház folyamatos anyagi erősödését biztosítva, igen nagy mértékű újjáépítésbe kezdtek. Először a templomaikat és a használatba vett rendházakat állították helyre, ennek érdekében szinte minden rendháznál téglaégetőket, kőfejtőket létesítettek…

A dömösi prépostság

betöltése

Hunyadi János kormányzósága alatt a dömösi prépostság betöltése miatt támadt nézeteltérés a szentszékkel, mely kérdés az országgyűlést is foglalkoztatta s ott, – mivel Hunyadi János kormányzóvá választása óta a rendek a királyi főkegyúri jog közös birtokosainak tekintették magukat a királlyal, – heves és szenvedélyes vitákra szolgáltatott okot…

A dömösi prépostságot Zsigmond király 1433-ban, Rómában jártában, a pápa engedélyével az Olaszországból letelepített, „Olajfákhegyéről” nevezett szerzetesrend tagjainak adta. Ezek azonban 1445-ben eltávozván Magyarországból, bejelentették a pápának a prépostsági javadalomról való lemondásukat. A pápa Kapusi Bálint pálosrendi szerzetesnek, a Szent Péter-templom magyar gyóntatójának kérelmére, a pálos-rendnek adta a dömösi monostort, s annak perjelévé őt nevezte ki. Hunyadi János és az országos tanács azonban erről tudomással nem bírván, abban állapodtak meg, hogy a dömösi prépostsági javadalom a Budán felállítandó prépostságra használtassék fel. Hunyadi erről a szentszékhez felterjesztést intézett, hogy a javadalom átváltoztatásához az engedélyt kieszközölje, egyszersmind pedig Bothos István, esztergomi Szent Tamásról címzett prépostnak, a királyi kanczelláris főjegyzőjének, adta a javadalmat.

1449-ben Kapusi Bálint Magyarországra jött, hogy a javadalmat átvegye, de mivel a kormányzó értésére adta, hogy a kinevezést vissza nem vonja, Bothos Istvánt kiátkozta. Ez az ügy az 1450. országgyűlésen szóba kerülvén, több szónok hevesen kikelt a kormányzó ellen, akit erélytelenségről vádoltak; mások Bálint atyának az országból való kiutasítását követelték. Hosszas vita után végre felterjesztést intéztek a pápához, a melyben a Dömösön, általa létesített perjelség megszüntetését, az egykor fennállott prépostság visszaállítását, Budavárában új prépostság alapítását, illetőleg a kettőnek egyesítését kérték, úgy szintén azt, hogy a pápa arra Bothost nevezze ki.

Kapusi Bálint, aki ekkor már késznek nyilatkozott az ellentétek kiegyenlítésére, elment ezzel a kérvénnyel Rómába, egyúttal benyújtotta a pápának a dömösi monostorról való lemondását. A pápa mindkét kérelmet teljesítette, s Bothos Istvánt kinevezte dömösi prépostnak. Bálint atya utóbb Mátyás királytól a bakonybéli apátságot nyerte el.

 

Forrás:
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / A dömösi prépostság betöltése   

error: Content is protected !!