Insula Pilup

Pál püspök oklevelében Insula Pilup a vizitáció első állomásaként szerepelt. A szakemberek számára sokáig nagy talánynak bizonyult, hogy Insula Pilup hol lehetett, mit rejt a névben szereplő “Pilup” tulajdonnév, amely egyébként írott forrásokban nagyon ritka, és az “Insula”, vagyis sziget, mely szigetet jelöli. Több kutató gondolt arra, hogy íráshibáról lehet szó, a legtöbben azonban úgy vélték, hogy a Pilup szó a latin Philippus (magyarul Fülöp) hibásan írt alakja, mely kedvelt név volt a 13. században Magyarországon. Az “insula”, vagyis “vízzel határolt földdarab” jelentése pedig a szó szoros értelmében volt értelmezendő. Ezek alapján az egyetlen szóba jöhető település a Balaton-parti Révfülöp lett. De hogy jön ide a “sziget”? Egyes feltételezések alapján a magyarázatot a Balaton középkori vízállása adja meg, mely szerint Révfülöp Sziget nevű része egykor valóban sziget volt. A vasút mellett, ahol ma a révfülöpi templomrom áll, először Rómer Flóris mérte fel, aki 1861-ben készített helyszíni feljegyzései alapján, 15 évvel később tanulmányában ismertette a maradványokat: “egy kissé kiemelkedő szigeten állott, melynek környéke mai napon rétséggé változott.”

Valamit azonban jó tudni. Révfülöp területén Árpád-kori település létezett, első hiteles említését (villa Pilip) 1211-ből a tihanyi apátság birtokösszeírása őrizte meg. Az Árpád-korban a tihanyi apátság mellett az Atyusz-nemzetség volt a település másik földesura. A nemzetség egyik tagja, bizonyos Sol ispán három végrendeletet hagyott maga után. A három testamentumból kettőben a pilupi birtokról is szó esik. Az első végrendeletében közvetlenül a pilupi adomány előtt annyi áll, hogy Sol ispán két szőlőt Szent Ilona szerzeteseinek adott… Emlékezzünk csak Pál püspök 1263-as oklevelére? Vizitációjának első állomása: “Insula Pilup Sanctae Helenae”. Vagyis Fülöpsziget Szent Ilona kolostor… A Szent Ilona egyház helyét közelebbről nem jelölték meg a végrendeletben. A remeteség alapításáról semmilyen információ nem áll rendelkezésre, az intézmény kapcsolata a környéken birtokos Atyus nemzetséggel biztosra vehető. Révfülöpön a középkori falu temploma mellett még egy középkori rom található, mégpedig a településtől nyugatra, a 49-es vasúti őrház mellett. A mostoha terepviszonyok miatt eddig még nem kutatták, pedig már a 19. század közepén feljegyezték, hogy ezen a helyen alacsony vízálláskor a Balaton vizéből épületmaradványok bukkannak elő…

2005-ben jelent meg Solymosi László tanulmánya, a “Pilissziget vagy Fülöpsziget?” című, amelyben Pál, veszprémi püspök 1263-ban írt oklevelében említett Insula Pilup Sanctea Helenae pálos kolostorának helyét fejtegette. Így jutott el Révfülöpig. Egy évvel később Holler László “A veszprémi püspök egy 1263. évi okleveléről” című tanulmányában is arra jutott, hogy az első 8 kolostor között Insula Pilup valójában Fülöpsziget, vagyis Révfülöpről van szó. Ám már sokkal korábban is eszébe jutott ez a lehetőség valakinek. Dr. Rejőd Tiborc “A fehér barát” 3. évfolyam 1. számában, 1940-ben jelentetett meg egy cikket A fülöpszigeti pálosszentély romja címmel… Dr. Rejőd Tiborc tehát már 1940-ben rájött a nagy “pálos rejtély”-re, mi szerint a Pál püspök által felsorolt első 8 kolostor első helyét elfoglaló Insula Pilup Révfülöppel azonos. A kérdés az maradt csupán, hogy a jelenleg a falu középkori templomának hitt rom-e a pálosok egykori temploma, vagy a ma már a Balaton vízszintje alatt található, vasúti őrháznál található rom? Ez a rejtély még rejtély, a kérdés még megválaszolatlan marad….

Forrás:
Török József: A Pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában
Holler László: A veszprémi püspök egy 1263. évi okleveléről
Solymosi László: Árpád-kori remeteség Révfülöpön – Tudományos nyomozás A fehér barát 3. évfolyam 1. szám (1940. március)
Dr. Rejőd Tiborc: A fülöpszigeti pálosszentély romja