Régi pálos kolostorok VIII. – Nagyvázsony

Váth János: Néma kövek s poros okiratok beszéde

A díszes Festetics-kódex szülőhelye, Vásonkő (részlet)

„Ez könveth yrta f. M. Nadsaagos Benygna azzonnak, nyhay kenesy paal tharsaanak ö nadsaaga klastromáb’an Wasonba”, szól a legszebb magyarnyelvemlékünk záródása 1513-ban. Kinizsiné klastromának kövei ott máladoznak a nagyvázsonyi határban, a Zichy-család birtokán. De a pergamenre írt rideg gót betűk élnek, virítanak aranyos-kék derűjükkel s hirdetik, hogy a vásoni klastrom a másoló és író művészek műhelye volt. Egy nemzet ilynemű műveinél se alábbvaló szépségben, emberileg lehető tökéletességben. Kinizsiné, Magyar Benigna asszony imádságos könyve zsoltárokat, imádságokat, énekeket tartalmaz magyar nyelven. A magyar írás hirdeti, hogy a latin humanizmus korai virágjában már kellett a magyar szó s nem azt, hogy a latinul nem tudóknak készült volna.

Nagyvázsony; Kinizsi várrom. Pálos kolostor romjai 1934. (Képeslap: gallery.hungaricana.hu)

Magyar Balázs és veje, Kinizsi építette az erdélyi törökökön nyert diadalom emlékére a pálosok klastromát. Hogy minő előkelő volt, a festő miniatoros műhely a legjobb bizonyítéka. Ide temetkeztek Benigna asszony férjei is, Kinizsi Pál, ki a Mátyás-monda szerint az itteni malomban volt molnárlegény, meg kamicsáci Horváth Márk is, a második férj. Sírköveik töredéke díszes faragású. Állítólag Kinizsi sodronyingét is meglelték a kriptájában. A Kinizsi-templom egyik épenmaradt műemlékünk a gótika korából. Díszesek a csúcsíves ablakok bélleletei. Mérművei változatosak. E nemben is remekei a díszítő művészetnek.

A templomot a hitbuzgó Zichy-család megújíttatta. Elődeikhez méltó díszben áll a főoltár; szoborcsoportjának főalakja a Boldogasszony, előtte felajánlja Szent István a szentkoronát. E remek szoborcsoportozat fölé borul a gótikus mennyezet szövevényes csillagbordázata s a késői gótika tanuja, épségben és szépségben. A. sekrestyeajtó már a reneszánszkorai ízlés szerint készült. A Kinizsi-várból már csak egy bástyatorony tartja mellét a rázúduló időjárás elé. Eső veri, hó marja, szél vágja, amint török, német, labanc; kuruc vívta váltakozó szerencsével. Megvan még kis gótikus kápolnája is, hol pálosok misézhettek a zord hadfiaknak. Néha-néha Magyar Benigna asszony imádkozott Kenesy Pál iniciálés könyvéből s néha-néha felzengett ajakán — férje diadalai után — magyarul a Te Deum vagy a korai fordítású antifonák, vagy éppen „Üdvözlégy Mária, tengernek csillaga s fehér talárjában éppen Kenesy Pal mondotta a misét. Egy más barát pedig kísérté az éneket kis kézi orgonán: „Mindenkor szűz anya, Mennyország kapuja” s a zord harcfiak elismételték karban minden versezet után: „Kérünk téged, hallgass minket, Szent fiadnak ajánlj miket, Oh szép szűz Mária”. A kis kápolna
falai magukba szítták az igézetes szavakat.

A csúcsba futó boltozatok szinte emelkedtek, hogy közelebb vigyék a Szűzhöz az éneket s a bordázatok finom asszonyi ujjakként futottak egybe imádságosan, mint Benigna asszony ujjai. Ha az ódon falak beszélni tudnának, vajjon nem erről tennének-e tanúságot?

A fehér barát 1944. június 7. évfolyam 6. szám

A nagyvázsonyi pálos kolostor leírásaHadvezérek temetkezőhelye, a „pálos kultúra kirepítő fészke” – Nagyvázsony, Szent Mihály kolostor

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.