Régi pálos kolostorok VII. – Sziklatemplom

Lantos-Kiss Antal: A sziklatemplom varázsa

 

Sokat tűnődtem azon, mi vonz olyan ellenállhatatlan erővel a Szent Szűz sziklába vájt templomába, valahányszor a Gellért-téren járok. Talán az a magasba állított, a barlangtemplom fölé emelt kereszt, amely a világváros estéiben az üzleti élet és a mulatóhelyek reklámfényeivel versenyre kelve hirdeti a hit örök vigasztalását? Vagy pedig az ásító torkú barlang, amely nyári forróság idején enyhülést, a téli hidegben melegséget tartogat az emberek számára? Mi az a varázsos erő, amely ennyire megfogja és imádságos percekre hívja a járókelőket?

Budapest; Sziklatemplom (Képeslap: gallery.hungaricana.hu)

Nem marad más magyarázat, mint hogy a Sziklatemplomban valami olyant keres és talál az ember, ami legalább is a közelben másutt nem található. A Kegyelmek Közvetítőjének, a sátánt tipró Asszonynak, a Bűnösök Menedékének és Szomorúak Vigasztalójának szentélye mellett senki sem mehet el közömbösen, aki rászorul a Szent Szűz közbenjárására, aki össze akarja tiportatni magában a sátánt, aki érzi bűnösségét és menedéket keres, aki ellankadt, megszomorodott és vigasztalást szomjaz. A lelkeknek ezt a sokágú igényét, vigasztalás-keresését ott látni a sziklatemplomban térdelőkön; ez a lelki szomjúság, a tikkadt embereknek ez a csillapításra való rászorultsága izzik a barlang levegőjében.

De vonz a kibontakozás is a város mozgalmas életéből, a kikapcsolódás megszokott dolgainkból, amelynek lehetőségét ugyancsak kínálja a sziklatemplom. Már az út iránya is felfelé vezet: a füstös, autóbenzines utcák levegőjéből a magasba. Benn a barlangtemplom ívei alatt szinte remetelakásban érzi magát az ember, ahol csend, bensőség, természetfölöttiség ömlik a lélek elé. Csak ritkán hallatszik ide a villamosok robogása. A áhítat csendje lengi be ezt a szent helyet. Remete Szent Pál fehérruhás fiai osztják a megbocsátás kegyelmét, a gyóntatózsámolyoknál… Jöjjetek mindnyájan, kik fáradtak és terheltek vagytok… Ez a remeteségbe illő béke, nyugalom és csend egy-egy alkotórésze a sziklatemplom varázserejének, amely a főváros szívében percek alatt a temészetfölöttiség és lelkiség magasságába lendíti az ide felkapaszkodó, vigasztalást kereső embereket.

Az ilyen imádságra hívó hely fokozottan eszünkbe juttatja azt a katolikus tanítást, hogy a szentek sokat tehetnek érettünk Istennél. Az Úr Jézus jelenlétét hirdető piros öröklámpa szentséglátogatásra hívja az imádkozókat a főoltár elé, valamint a Szent István-oltárhoz. De feltűnő sok ember széled el a sziklatemplom fülkéiben elhelyezett szobrok elé is. És ez az elszéledés jellemző világot vet az ájtatoskodók lelkiéletére.

Budapesti Sziklatemplom 1945 előtt (Képeslap: gallery.hungaricana.hu)

Állandó a járás-kelés a Máriás kegykép előtt. Rózsák, ciklámenek piroslanak a gyertyák fényében és jácintillat tölti be ezt a meghitt szentélyt. Az emberek áhítata fesztelenül nyilvánul meg itt. Ki az oltár lépcsőjére térdel, ki a padlózatra; mások az oldalpadon ülve imádkoznak. De testvérekké forrnak össze itt az ájtatoskodók abban a hitben, hogy Szűz Mária segít. Oly bizalomrahangolók azok a falba erősített márvány hálatáblák! Mindegyik ékesen hirdeti adományozójának tapasztalatból leszűrt meggyőződését: Én is szorongatott voltam, min te, — én is sírtam, mint te, — engem is idegtépő gondok emésztettek, — és nézd, minden megoldódott, Szűz Mária megsegített! Téged is megsegít, hiszen még nem lehetett hallani, hogy valakit magára hagyott volna, aki hozzá folyamodott!

Budapest; Sziklatemplom déli látképe (Képeslap: gallery.hungaricana.hu)

Különös figyelmet érdemel, hogy a szentek szobrai közül milyen előszeretettel keresik fel a hívek Szent Imre herceg szobrát. Kemény térdeplőjű imazsámoly áll előtte, mintegy stílusosan alkalmazkodva a kőből faragott, acélos férfiasságot lehellő szobor kemény hatásához. Megfigyeltem, a sziklatemplomban átmenő ifjak nem tudnak megállás nélkül elhaladni e szobor előtt. A rejtett kis fényszóró megvilágítja a liliomos herceg magasba emelt, átszellemült arcát. Oly beszédes az a gesztus, amellyel ez a karddal övezett ifjú magához öleli a lélektisztaságot jelképező liliomot. Ezt a szobrot csak az tudja igazán megérteni és szeretni, aki maga is a lélek kemény harcait éli, s aki annyira össze akar forrni a tiszta élettel, mint amily szeretettel magához szorítja a liliomot ez az ihletett Szent Imre-szobor. Megfigyeltem, a múltkor egy cserkészruhás fiú lépett ki a gyóntatószékből, egyenesen a Szent Imre-szobor elé térdelt. Tiszta volt a homloka és ünneplő a tekintete. Sokáig térdelt és elmélyülten imádkozott. Meglepett az is, hogy egyik napon egy kis szekfűcsokrot találtam a szobor lábánál. Olyan valaki tehette oda, aki megértette ennek a szobornak néma prédikációját, aki a helyen fellelkesült az önmegtagadó élet követésére!

Megható áhítat ömlik el a szentkereszt ereklyéje előtt imádkozókon is. A napokban egy ifjú térdelt itt a zsámolyon, homlokát a hideg márványtáblához illesztette, amelyen ez olvasható: Vedd fel keresztedet és kövess engem! Mintha lázas homlokát akarta volna hűsíteni a márványlap hidegségével. Átszellemülten imádkozta a szentolvasót. Mellette a térdeplőn irattáskája feküdt. Ki tudja, milyen fontos esemény, tárgyalás vagy vizsga előtt menekült ide megnyugvásért és erőmerítésért. Arra gondoltam, vájjon szabad-e ennyire szemmel tartanom mások áhítatát. De nem tudtam szabadulni a látványtól, az imádságba merült ifjú felemelő hatásától.

Budapest; Sziklatemplom főkapuja (Képeslap: gallery.hungaricana.hu)

Íme, itt mindenki megtalálja lelki igényének megfelelő csendes kis ájtatossági helyét, ahol jól kiimádkozhatja magát. És ezt az alkalmat, a jó imádkozás és az imában való felfrissülésre lehetőségét keresi mindenki, aki a Gellért-fürdő jelöl a hegyi úton a Szűzanya szentélyéhez felzarándokol. Meg is találja itt ezt a nagy kincset! Ezt onnan tudom, hogy megfigyeltem a járókelőket. Akik felfelé jöttek a városból, nemcsak az út emelkedése miatt, de nyilván a lelkük terhe vagy a gondjuk súlya alatt is meghajlottan és fáradtan jönnek. Akik pedig kijönnek a sziklatemplomból és lefelé indulnak, emelt fejjel, felfrissültén, mint jobb és igazabb emberek távoznak, akiknek homlokán elsimult a gond mély barázdája, s akik most könnyebbnek és elviselhetőbbnek látják az életet, mint mikor a szentélybe benyitottak. Szűzanyánk kedves sziklatemploma — de sokat köszönhet neked ez a földiekkel küzdő, de az égiekről lemondani nem akaró Budapest!

A fehér barát 1942. június 5. évfolyam 2. szám

A Sziklatemplom történeteEgy sziklába vájt templom – Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom és kolostor
További érdekes cikkekSzentek, ereklyék, csodák

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.