10 pálos kolostor, amit mindenképp látnod kell!

nagyvazsony

10 pálos kolostor, amit mindenképp látnod kell!

Hazánkban megannyi templom ugyancsak a középkorban épült, egyesek már csak romjaikban hirdetik a régi idők építészetének stílusjegyeit, különlegességeit. A 21. század elején, bármerre is menjünk hazánk tájait felfedezni, bárhol belefuthatunk valamely különleges és csodálatos épületbe. Most 10 olyan pálos kolostorromot mutatok meg, amelyek mindegyike érdekes és szép valamiért… mindenkinek látnia kell életében.

10 pálos kolostor, amit

mindenképp látnod kell!

Kis országunk megannyi középkori épített emléket rejt. Vannak nagy történelmi múlttal rendelkező váraink, amelyek országunk sorsának alakulását befolyásolták és vannak olyanok is, amelyek kisebb történelmi események színhelyei voltak. Olyan jelentős személyek fordultak meg termeikben, akikre mai napig büszkén emlékezünk.

Hazánkban megannyi templom ugyancsak a középkorban épült, egyesek már csak romjaikban hirdetik a régi idők építészetének stílusjegyeit, különlegességeit. A 21. század elején, bármerre is menjünk hazánk tájait felfedezni, bárhol belefuthatunk valamely különleges és csodálatos épületbe. Most 10 olyan pálos kolostorromot mutatok meg, amelyek mindegyike érdekes és szép valamiért… mindenkinek látnia kell életében.

Szent Mihály pálos-kolostor

Nagyvázsony

Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs közösen alapították a nagyvázsonyi pálos kolostort, ünnepélyes alapítólevelük 1483. május 5-én kelt. Az oklevél szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy „az ő és szüleik üdvösségére” létesítették a templomot és rendházat. Kinizsit és Magyar Balázst is is temették el. Amikor 1552 tavaszán Vázsony közvetlenül a végvárvonalba került, a környékbeli földesurak, Horváth Péter és Gáspár, Choron János és Gyulaffy László váraik és a környék biztonsága érdekében, a tálodi és a városlődivel együtt felrobbantották a vázsonyi pálos kolostort, félvén attól, hogy a török elfoglalja és erődítménnyé alakítja azokat.  

Szent Mária Magdolna pálos-kolostor

Salföld

A 13. századtól kezdve a terülten a környék birtokosa a Kőkúti család volt. Minden valószínűség szerint ez a Kőkúti család alapíthatta a kőkúti pálos kolostort is, melynek első említése a 13. század közepéről származik. A kőkúti pálosok a 15. század végén hagyhatták el monostorukat, közvetlenül azután, hogy a búcsúkból származó jövedelmüket a kolostor építkezéseire fordították, és kibővítették, sőt teljesen átépítették rendházukat. Mai napig láthatjuk óriási borospincéjüket, a kolostor elrendezését és a templom falai is magasan állnak…

Dédesi Szent Lélek pálos-kolostor

Miskolc-Szentlélek

A szentléleki pálos közösség első, oklevéllel adatolható említése 1312-ből származik. Ekkor az Ákos nembeli Ernye bán fia, István adományozott földterületeket a dédesi kolostornak. Ennek az oklevélnek alapján is joggal feltételezhetjük, hogy a szentléleki kolostor már rendelkezett a 14. század elején korábbi előzménnyel. Donátorai között szerepel a 14–15. században a királyi család is. Nagy Lajos király, Erzsébet királyné, Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond bőkezű adományokat tett a kolostor számára. 1540-ben Balassa Zsigmond emberei lerombolták a pálosok szentléleki kolostorát, mert a barátok panaszt tettek a Balassák önkényeskedései ellen. A kolostor 1550 körül teljesen elnéptelenedett. 1628-ban Diósgyőrhöz hasonlóan területét elzálogosították, hogy Bécsben egy új pálos rendháznak telket tudjanak venni. Utolsó említése 1737-ből származik, amikor a romot visszaszolgáltatták a diósgyőri pálosoknak. Szentléleket – több más rendházhoz hasonlóan – soha nem építették újjá.

Boldogasszony-kolostor

Gönc

A gönci pálos kolostor alapításának idejét és alapítóját sem ismerjük, ám Gönc mellett – feltehetően a mai kolostor helyén -, már a 14. század végén élt egy szerzetesi közösség. A gönci monostort első ízben Nagy Lajos király 1371. december 8-án, Fónyban kelt oklevele említette. 1540-ben a szerzetesek már szegények voltak és szükséget szenvedtek, amiért a terebesi kolostor kisegítette őket egy kaszáló felének hasznaival. Végül 1558-ban hallunk utoljára a gönci kolostorról, mikor Fráter György vizitátor, sátoraljaújhelyi prior a két gönci kolostort, a Boldogasszony és Szent Katalin kolostorát és ispotályt bérbeadta Gönc városának évi 100 forintért. Már a mohácsi vész évében számos pálos kolostor elpusztult, ezen a vidéken a következő évtizedekben Szapolyai János és Ferdinánd király, illetve a csatlakozó főurak csapatai, az általános zűrzavart fosztogatásra, dúlásra használták fel. Ennek esett áldozatul a gönci monostor is, mely 1540 után, a 16. közepe táján néptelenedett el, majd rommá vált.

Boldogságos Szűz-kolostor

Martonyi

A Háromhegyi pálos kolostort Tekus (vagy Tekes) leszármazottai alapították 1341 előtt, a templom három oltárát János egri püspök szentelte fel 1411-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1480 és 1491 között a monostort háromhegyinek nevezték. Kevés írott forrással rendelkezik a kolostor, alapításának ideje is ismeretlen, mindössze annyit tudunk, hogy 1341-ben már jelentős adományban részesült a rendház. Nem tartozott a gazdagabb kolostorok közé. Egy 1564-ben íródott oklevél szerint még lakták a szerzetesek, majd csak ezután néptelenedett el. 1567-ben már elpusztított, felperzselt állapotban volt. Vélhetőleg a Bódva-völgyet pusztító törökök égethették fel. Egy másik feltételezés szerint a protestantizmushoz csatlakozó Bebek György pusztíthatta el, aki 1538 és 1555 között több kolostort is leromboltatott, javaiktól megfosztott. 1569-ben az újhelyi vikárius kiárusította ingatlanait. Ezután nem települt újjá.

Szent Jakab-kolostor

Pécs

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak.

Szentlélek-kolostor

Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor

Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait.

Szent Lőrinc-kolostor

Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról…

Keresztelő Szent János-kolostor

Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Back to Top