A nosztrai pálos kolostor alapítási éve 1352. Folyamatosan működött, 1535 után azonban a szerzeteseknek a török elől el kellett menekülniük, és a kolostor a templommal együtt elnéptelenedett, romossá vált. 1687-ben is romosnak írták le, újjáépítése pedig csak 1711 után kezdődött meg. A kolostor körüli erődítésekről okleveles említést nem ismerünk. A legkorábbi adat egy 1694-ből származó térképen szereplő ábrázolása, amely még a 18. századi átépítés előtti állapotában mutatja a kolostort…

A nosztrai pálos kolostor alaprajza 1694-ből Forrás: maps.hungaricana.hu

A templom és a kolostor tömbjét téglalap alakban egyenes fal övezte, amelyből a D-i oldalon két félköríves bástya és egy szögletes kaputorony ugrott előre. Ez a rajz egyúttal az egyetlen alaprajzi ábrázolása ennek az erődített kolostornak. 1732-ből egy madártávlati kép mutatja még a lőréses falat és két szögletes sarokbástyát, utóbbiak feltehetően a korábban félköríves bástyák átalakítását jelentik. A továbbiakban már csak néhány futólagos említésről tudunk. 1799-ben „bástyákat” említenek, 1837-ben pedig azt olvashatjuk: „Vastag bástyafalak környezik a két testvérépületet (ti. a kolostort és templomot), melyeken több ágyú-ablak-nyílások szemlélhetők, honnan is háborús időkben védelmező magát a szerzetes gyülekezet.”

A nosztrai rendház ábrázolása az 1694-ből származó térképen
Forrás: maps.hungaricana.hu

Utoljára 1843-ban és 1851-ben említik még, hogy a templomot hajdan „sáncok” erősítették. A 21. századi ábrázolások azonban, a leírásokkal ellentétben, már nem tüntetik fel az erődítésmaradványokat. A kolostor jelenlegi állapotán nem látni erődítésnyomokat, ezeket a múlt század 60-as éveiben, az épület börtönné való átalakításával, nyilván végleg eltüntették. Az erődítések építésének idejét, az egyetlen ránk maradt alaprajz alapján, a 15-16. századba helyezik a szakemberek.


Forrás: Nováki – Sándorfi – Miklós: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai

Borítókép: 1732-ből egy madártávlati kép mutatja még a lőréses falat és két szögletes sarokbástyát (Forrás: Dercsényi Dezső: Pest megye műemlékei