Bakonyszentjakabi Szent Jakab kolostor, Sáska

A 19. században még állt a templom szentélytornya, amit Rómer Flóris meg is örökített rajzain. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom szentélyét és a templomhajót. A torony egykor azokra a vaskos diadalívpillérekre támaszkodhatott, melynek falai jóval vastagabbak, mint a szentélyé és hajóé. Feltárták a sekrestye egy részét, keleti falán a papi kézmosó fülke maradványát is, benne sértetlenül a szép nyolcszögletű kőmedencét. Az ásatások és a rekonstrukció folyamatban van, így évről évre többet láthatunk a pálosok legrégebbi kolostorából.

A kolostor keletkezéséről és történetéről igen keveset tudunk. 1263-ban szól róla először egy oklevél, melyben Pál veszprémi püspök egy olyan kolostort említ, amelyben maradhatnak a szerzetesek. Vagyis ekkor már nemcsak megvolt, hanem jó állapotban is lehetett a kolostor. Lehetséges, hogy a 13. század eleji alapítás egy másik szerzetesrendé, és csak később vették át a bakonyi remeték a tatárjárást követő időkben megüresedett kolostort a század közepén. Így érthető lenne a pálosoktól szokatlan, a kolostor falaival körbevett szentélytornyos templomépítés is.

Egy 1307-ben kelt oklevélből kitűnik, hogy alapítója szintén a Rátót nembeli Keszi család egy tagja volt. A kolostor 1563 előtt elnéptelenedett. Valószínű, hogy ezt a kolostort is a törökök rombolták le. A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A feltárás, rekonstruálás, állagmegóvás jelenleg is folyamatban van.

Forrás:
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Nagy Szabolcs Balázs: A bakonyszentjakabi pálos kolostor feltárásának első eredményei