Dohánytermesztés és sörfőzdék

A rend alapításától, vagyis az 1250 körüli időktől fogva a megannyi szőlőbirtokkal rendelkező pálos rend szőlőtermesztéssel, borkészítéssel is foglalkozott. Nem csak az oklevelek írott forrásai utalnak a szőlőkkel beültetett területek adományozásáról, hanem a régészeti feltárások kutatásai során megtalált pincék is erről árulkodnak. Mágocson azonban a pálosoknak sörfőzdéjük is volt…

Mágocs a török hódoltság vége felé közeledve Bosnyák Tamás füleki kapitányé volt, Györgyén és Hossziszó falvakkal együtt. Ezeket 100 tallérért Túrós László kiskomáromi hadnagynak adta el, majd Laskay András veszprémi alkapitány a Túróstól zálogban bírt birtokokat 1660-ban átengedte a pécsi pálosoknak.

Ettől az időponttól Mágocs és környéke némi megszakítással a pálosok birtoka volt egészen a rend feloszlatásáig. A Györgyi javakat, amelyhez a mágocsi birtok is tartozott, 1695-ben vagy 1696-ban a királyi kincstár akkori hatalmasságai, Habs Gabor és Duellesperg elfoglalták a királyi kincstár számára, mely 1718-ig használta. Egy összeírás akkor leírta, hogy a kincstár kezelésében van a falu, de a földesurak a pápai pálosok. A pálos rend a kincstártól csak hosszú harc és bizonyítási eljárás után tudta visszaszerezni birtokait. 1719-ben királyi dekrétum rendezte a birtokviszonyokat: az egykori Györgyi kolostor birtokában lévő javak, így Mágocs, Jenő, Györgyén, Hajmás és Hosziszó visszakerültek a pálos rend tulajdonába, amely azt 1786-ig, a rend feloszlatásáig birtokolta.

1768-ban járunk, a Dunántúlon, egész pontosan Baranya megyében, a pálosok mágocsi birtokán. 2 éve, vagyis 1767-ben Mágocson új halastavat létesítettek, ahová 1768-ban helyeztek ki először halakat. Ugyanebben az évben megnagyobbították az uraság nagytermét, hogy a konvent a jövőben, advent idején itt tarthassa a hallakomákat. Július 6-án az áccsal megköttetett a megegyezés, a templom tetőfedését 240 guldenért elvállalta. És ugyancsak 1768-ban, augusztus 4-én a mágocsi serfőzdéből először szállítottak sört az uradalmi fogadóba. Bizony ám, mágocsi serfőzdéjük volt a pécsi pálosoknak, ami ugyan nem sokáig működött, ám ez még nem minden.

1772-ben Györgyénpusztán új, négyzet alakú méhészházat építettek. A méhészet az akkori időben igen jelentős volt (a határban folyó patakot gyakran nevezték Méhész-ároknak). 1774 júliusában kezdték el Mágocson az uradalmi intéző házát építeni. A régi ház nyomorúságos állapotban volt, és már az előző télen a pince beszakadása miatt lakhatatlanná vált. Az intézőnek át kellett költöznie az uradalmi házba. Ezáltal szükségessé vált számára máshol egy új házat építeni. Ezt azonban úgy kellett kialakítani, hogy az uradalmi ház megsemmisülése esetén, amely valószínűleg nem áll túl soká, a Mágocsra érkező pálos atyák az intéző házában kényelmes szállást találjanak. Ezt a házat még ebben az évben felépítették. Négy szobája volt, egy konyha, egy lakószoba és egy éléskamra. Miközben a faluban az intéző házát építették, Györgyénpusztán vadasparkot hoztak létre.

“1780. márc. 30-án Mágocson végzetes tűz tört ki, kb. délután 2 órakor Gergely paraszt istállójában. Ezen a napon erős szél volt, mely szélviharrá fokozódott. A lángok pillanatok alatt átterjedtek a többi házra. A tűz pusztítása megsemmisített 38 parasztházat és 40 istállót; az uradalmi istállókat és a sertésistállókat; a plébánia istállója és a papi pince tetőzete is a lángok martaléka lett. A pálosok serfőzdéje az alapokig leégett. A plébánia tetőzete háromszor fogott tüzet. Harmadszorra az egész tető leégett volna, ha két paraszt a prior atya kérésére fel nem mászik a tetőre,hogy a tűzzel határos zsindelyeket szétverje. A tetőzsindelyek nagy része leégett. Az intéző háza kétszer tüzet fogott,mert a tetőzet mellett 12 öl tűzifa égett. A tűz olyan sebességgel tombolt, hogy szinte lehetetlen volt valamit megmenteni vagy biztonságba helyezni. Ebben a tűzben a plébános lovaskocsija is elégett. Sok jószág is a tűzben pusztult el. A konvent lovait csak nagy nehézségek árán lehetett megmenteni. A szoba, ahol az uradalmi dohányt őrizték, épen maradt, így 200 mázsa dohányt meg lehetett menteni.”

1782. január 12-én II. József elrendelte a szerzetesrendek feloszlatását, ennek köszönhetően a pálosok mágocsi birtoka is a Vallásalap tulajdona lett.

Forrás:
TÓTH BOGLÁRKA: A középkori Györgyi és ferences kolostorának azonosítása.
FRANZ TEUFEL: Mágocs. Nagyközség Baranyában / A helység krónikája.  I. rész 1250 – 1800.
KISBÁN EMIL: A magyar Pálosrend története II.

A fotók csak illusztrációk.