Pálos kolostorok

A Pálos Rend történetét, históriáját feldolgozó történetírók szerint a mohácsi vészig hazánkban kb. 100 pálos kolostor létezett. A 15. században még 49 újonnan alapított pálos rendházról szólnak a krónikák. A 16. században a kolostorok jó része elpusztult, de a 17. század végétől a rend újra gyarapodni kezdett. Ebben az időben hazánkban 9, Rómában 1, Szlavóniában 1, Horvátországban 2, Lengyelországban 4, Litvániában, Orosz-, Morva-, Cseh- és Stájerországban 1-1 monostor létesült. A 18. században ezek a számok tovább nőttek, egészen a pálos rend feloszlatásáig…

A márianosztrai pálos templom és kolostor

A Pálos Rend a mohácsi vészig volt a leghatalmasabb. A krónikák szerint ekkor csupán Magyarországon volt a rendnek nyolc tartománya 170 rendházzal. Benger Miklós történetíró szerint volt dunáninneni és dunántúli, tiszántúli és tiszáninneni, erdélyi, horvát, isztriai és tótországi tartomány. Az egésznek a rendfőnök (prior generalis) volt a feje. A nagyobb rendházakat több kisebbel együtt a vikáriusok, a kisebbeket a perjelek kormányozták. Az egyes országokban a tartományfőnökök intézték a rendi tanáccsal karöltve a rendtartomány ügyeit. A 16. század végén a magyarországi rend teljesen tönkrement. Az előző század viharai rendházaikat elpusztították. A megmaradt 10-12 rendház a néhány osztrák és illír házzal “magyar tartomány” név alatt egyesült. A 17. század elején azonban újjáalakult a rend hazánkban és a 18. században ismét nagy fejlődési lehetőségek közé került.

A rend az idegen országokban is rohamosan terjedt. Még a 13. században telepedtek le Jeruzsálemben a pálosok. Itt a Táborhegyen a Szent Ilona által alapított hatalmas templom közelében volt a kolostoruk. Az itt élő nagyszámú pálosról II. Endre gazdag adományozásokkal gondoskodott. A 14. században már két külföldi pálostartomány kialakulásáról van tudomásunk: a németről és a lengyelről. A 15. század közepén pedig már Rómában is volt rendházuk, a század végén pedig a portugál tartomány csatlakozott a rendhez 1493-ban. Csehországban és Franciaországban viszont a 17. században alakult meg a rend.

A senkoveci pálos templom egyik freskója

Hogy egyszerű legyen ennek a rengeteg pálos épített emléknek a bemutatása, a hazai és a külfölön lévő pálos emlékeket külön lehet megtalálni a menüben. Magyarország pálos építészeti emlékei négy tájegységre bontva találhatók meg, A Budapest és környékén fellelhető romok, templomok száma jelentős, egész pontosan 15 leírás olvashatunk. A dunántúl is bontva található meg a kolostorok nagy száma miatt. Észak-Dunántúlon megannyi pálos emlék látható még, míg a dél-dunántúli régióban csupán a jakabhegyi rom, és a pécsi, újkorban épített templomok láthatók. Természetesen az elpusztult kolostorokról is képet kaphatunk a leírásokból. A kelet-magyarországi menüpont 17 pálos kolostor leírását tartalmazza.

A külföldi kolostorok nem mindegyike pálos emlék, megannyi templomban mai napig élnek pálos szerzetesek, ezek a templomok is bemutatásra kerültek. A hazánkon kívül található pálos helyeket országonként lehet megtalálni a jobb menüből. Budapest és környéke látnivalói közül említést érdemel a barokk belvárosi Egyetemi templom, a ma is pálosok kezelésében lévő Sziklatemplom, és márianosztrai templom, de nagyszerű túra lehet a klastrompusztai vagy budaszentlőrinci rom is. Az észak-magyarországi pálos emlékek közül kiemelkedik Gönc és Martonyi templom- és kolostorromja, ahogy a Dunántúlon Salföld, Nagyvázsony, vagy a tálodi pálos rom.

A felsorolások és bejegyzések olyan pálos templomokra is kiterjednek, amelyek ma már nem láthatóak, mert elpusztultak, és semmi nem maradt belőlük, csupán az oklevelek, régi iratok tanúskodnak létezésükről. Az alábbi oldalak Magyarország összes pálosok által épített vagy más rendektől átvett, és használt templomát bemutatják. A még álló templomok és romok helyei minden leírás végén térképen lettek feltüntetve annak érdekében, hogy bárki megtalálja azokat.