Idegsyt

Szent Erzsébet-monostor (elpusztult, nem lokalizált)

Idegsyt (Veszprém vármegye)

Elérhetőség

Veszprém vármegye

Elpusztult, nem lokalizált monostor

Idegsyt Szent Erzsébet remetekápolnájának mindmáig egyetlen említése ismert, amely Pál veszprémi püspök 1263-ban kibocsátott bullájában található. Az oklevél szövegét Gyöngyösi Gergely 1522–1526 között készült pálos rendtörténete tartotta fenn. Az oklevél előadása szerint Pál veszprémi püspök IV. Orbán pápa kérésére vizsgálatot folytatott, hogy az egyházmegyéjében működő remeteközösségek vajon rendelkeznek-e megfelelő anyagi háttérrel ahhoz, hogy Szent Ágoston regulája szerint működhessenek. A püspök válasza általánosságban elutasító volt, de az oklevélben felsorolja azt a hét remeteházat, amelyek működését engedélyezi. Továbbiak alapítását azonban kiközösítés terhe mellett megtiltja. Az oklevélben szereplő hét remetekápolna a kritikai kiadás alapját képező kéziratban a következő: 1. Insula Pilup, Sancta’ Helena’. 2. Kewkwth, Sancta’ Maria’ Magdalena’. 3. Bokoń, Sancti Jacobi. 4. Idegsÿt, Beata’ Elizabeth. 5. Bodochuń, Sancti Emerici. 6. Insula propè Ermenÿes, Elek sancta’ Maria’ Magdalena’. 7. Zakach S. Dominici.

1975-ben Hervay Ferenc a „Documenta Artis Paulinorum” címet viselő nagyjelentőségű és terjedelmes pálos forrásgyűjteményben mindössze pár szavas említést közöl Idegsytről: „1263-ban említik a Szent Erzsébetről elnevezett remetetelepet Idegsyten. Bizonyos, hogy a veszprémi egyházmegye területén feküdt, pontosabb meghatározása azonban lehetetlen, mert minden további adatot nélkülözünk” (DAP. 1: 185). Vagyis sem a remetekápolna neve, sem az Idegsyt helynév nem bukkan fel egyetlen további forrásban sem. 1980-ban Guzsik Tamás és Fehérváry Rudolf – elismerve a lokalizálás nehézségét – a Szent Erzsébet titulus alapján felvetették azt a lehetőséget, hogy a Pula melletti Tálod lehetett a kérdéses hely. De egy további lehetőséggel is számoltak: a Tapolca és Haláp közötti halastavak feletti Szentkút nevű forrással. Ezek alapján írja Hervay Ferenc 1984-ben: „Teljesen hallgatnak a források Idegsytről: ez talán azonos a Pula és Nagyvázsony között fekvő Táloddal, amelynek ugyancsak Szent Erzsébet volt a védőszentje”. Papp Attila: A tálodi Szent Erzsébet kolostor – A 2018-as kutatás előzményei és eredményei című írásában az „Idegsyt kérdés” című fejezetben a Táloddal azonosított Idegsyt helyére vonatkozólag Solymosi László tanulmánya nyomán egy 1260-ból való birtokperre utal, mely a veszprémi püspök, és az alá tartozó egyházmegye papjai között zajlott. A perben a pápai döntés a domonkosok, a ferencesek és az ágostonosok elöljáróit nevezi meg bírákként. 

1261-ben Zlaudus püspök, és az alá tartozó egyházi tisztségviselők sora óvással él a szentszék felé az ágostonos döntnök személyét vitatva, mondván: összeférhetetlen, ellenérdekű fél. Az összeférhetetlenség tárgya pont a Zala vármegyei egyházak, melyeknek a remeték általi elfoglalásával csorbulna a székesegyház birtokteste. Itt felsorolják a Szent Jakab, a Szent Ilona és a Szent Mária Magdolna egyházat a zalai esperesség területén, de a Szent Erzsébet titulusú Idegsyt nincs a vitatott egyházas helyek között. Ami még egy jelentős súlyú érv, hogy a szintén a zalai esperesség területén lévő Táloddal ne lehessen azonos, hiszen akkor a vitatott birtokok között felsorolták volna. A rendelkezésre álló adatokból tehát egyértelművé vált, hogy a Pál püspök vizitációjában meglátogatott Idegsyt Beatae Elisabeth nem azonos a tálodi Szent Erzsébet kolostorral.

2000-ben Guzsik Tamás egy további lehetőséget is indítványozott: a mai Várvölgy falu környékét, a 2003-ban posztumusz megjelent könyvében pedig az egykori remetekápolna összesen négy, általa elképzelhetőnek tartott azonosítását említi. 2003-ban Mező András a Tálodhoz tartozó adatok között említi kérdőjellel, utalva Hervay 1984-es publikációjára. Holler László álláspontja szerint a Pál püspök bullájában negyediknek említett remetekápolna a mai Veszprém megyei Hidegkút nevű település feletti dombon eredő forrásnál helyezkedett el. Tanulmányában archeológiai, topográfiai és nyelvészeti érvekkel támasztja alá a remeteség helyszínének meghatározását. A fenti okfejtések csupán feltételezések, Idegsyt Szent Erzsébet monostorát máig nem sikerült megtalálnia a szakembereknek.

 

Forrás:
Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból. Árva Vince fordítása (1983.)
Documenta Artis Paulinorum I. kötet. Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Gyéressy Béla – Hervay Ferenc. Bp., 1975–1978.
Dr. Guzsik Tamás: A pálos rend „születési anyakönyvi kivonata” (Az 1263-as kolostor-összeírás topográfiai és építészeti érdekességei)
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (2003.)
Guzsik Tamás-Fehérváry Rudolf: A magyar pálos rendi építészet kialakulása,
első periódusa (1980.)
Holler László: Egy XIII. századi remetekápolna – Idegsyt Beatae Elizabeth – lokalizálása
Papp Attila: A tálodi Szent Erzsébet kolostor – A 2018-as kutatás előzményei és eredményei 
Solymosi László: Pálosok a 13. századi Révfülöpön

Back to Top