Horvátország – A horvát rendtartomány » A pálosok monostora az Una jobb partján – Hrvatska Dubica, Horvátország

Hrvatska Dubica falu és község Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Sziszektől légvonalban 47, közúton 54 km-re délkeletre, a Báni végvidéken, az Una folyó szávai torkolatától néhány kilométerre délnyugatra, a folyó bal partján a bosnyák határ mellett fekszik. Határátkelőhely Boszniába Kozarska Dubica felé. A Boldogságos Szűzről nevezett dubicai pálos monostor alapításához szükséges területet 1244-ben Kálmán, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia hercegének felszólítására az Unna folyó mellett, ahol vár is állt, Dubica szabad város polgárai engedték át..

Adományozásukat V. István erősítette meg 1270-ben. Maga az adományozott terület Szent Donatus templomához tartozott, ami a dubicai polgárok alapítóleveléből is kitűnik, amelyet Nagy Lajos 1363-ban erősített meg. Ezt a monostort is Isquirinus alapította. A kolostornak Kosucha Odolenus comes fiai Miklós és István otoki birtokukat adták 1354-ben, amelyet azonban hamarosan elvesztettek. Bandonus testvér az otoki birtokból származó minden jövedelmét a kolostornak adományozta. Ezt a birtokot Erzsébet királynő 1383-ban és a zágrábi káptalan meghagyására 1384-ben nyerték ismét vissza a pálosok.

“1384 január 11. „Magistri Johannes et Iwan filii Iwan occupatores comitatus de Dubycha ac Nicolaus filme Ectoris, comes terrestris de eadem” bizonyítják, hogy Péter, a Dubycha-i, Szűz Máriáról nevezett pálos-kolostor priorja felmutatta előttük: Erzsébet királyné 1383 november 25-én, Zágrábon kelt s Pál zágrábi püspökhöz s annak Dubycha-i vicegerenseihez intézett parancsát, amelyben a királyné meghagyta, hogy a pálosokat helyezzék vissza azon földjük birtokába, amelyet János fia János, a volt s a többi Aurana-i prior elfoglalt tőlük. — Miután Péter prior a zágrábi káptalan azon oklevelével, amelyben Illés preceptor és Fülöp comes oklevele volt átírva, igazolta a birtokhoz való jogát, kiküldöttek Ztrelech Péter és Ilowa-i Iwan fia János nemeseket, kik is vizsgálatot tartva, a szomszédok jelenlétében ellenmondás nélkül visszaadták a pálosoknak a birtokot. „In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentibus duximus sigillum dicti comitatus et nostrum, videlicet comitis terrestris duximus appendendum.”

1461-ben Bathin (Bachin) várostól északra eső Remetinecz birtok is a kolostorhoz tartozott. A monostor alattvalói az aurániai perjel és a dubicai comes részéről több kedvezményben is részesültek. Így megengedték, hogy a heti vásárokon árujukból ne adják le a szokásos teloniumot, az Unnán szabadon halászhassanak, és a hegyekben, erdőkön és mezőkön szabadon legeltethessék nyájaikat, a comesek pedig a támadókkal szemben védjék meg őket.

Ez a kolostor is, akárcsak a horvátországi kolostorok jórésze, sok ellenséges támadás célpontja volt. A boszniai eretnekség idején az atyáknak el is kellett menekülniük erről a helyről, és csak 1399-ben Zsigmond rendelkezésére helyezte őket ismét kolostorukba a dubicai comes és az aurániai perjel. 1393-ban pedig, Ethe György rendfőnök idején a török hadi felvonulásának útjába esvén a kolostor, épületében sok kárt szenvedett. Nem sokkal ezután ismét visszatértek kolostorukba, amelyben egészen 1464-ig buzgó szerzetesi élet folyt, amikor is a török Boszniát és Dubica környékét tűzzel-vassal pusztította, az ellenálló kolostor lakóit pedig kardélre hányta… A kolostor ekkor pusztult el.

Forrás:
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I. kötet
Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban: ötödik közlemény