Horvátország – A horvát rendtartomány » A település, melyet a pálosokról neveztek el – Zágráb-Remete, Horvátország

Boldogságos Szűz Mária kegytemplom és búcsújáróhely

A horvát-szlavón tartomány a magyar tartomány elsőszülöttje. A 13. században három monostor alapjait rakták le itt a pálosokért rajongó horvát főurak és főpapok: a remeteiét 1240-ben, a dubicaiét 1244-ben és a garicsiét (Garigh) 1272-ben. Értelemszerűen – mivel a rendi hagyomány 1246 körülre helyezi Özséb tevékenységét, a pilisi remeték egy közösségbe való gyűjtését – a horvát rendtartományban az első kolostorok csupán remeteségeknek mondhatók, akik később csatlakoztak a pálos rendhez. Benger a remetei monostor régi pecsétjének feliratásból állapította meg, hogy 1274-ben volt már itt remetelak…

Valószínűnek tartja, hogy a tatárok elől hazánkból több pálos (remete) menekült ide. Igaz lehet tehát ezek szerint Gyöngyösinek az a feltevése, hogy még a pilisszentkereszti (az első pilisi kolostor – Klastrompuszta) kolostor alapítása előtt már több remetekolostor volt Horvátországban és Magyarországon. Zágrábi kanonokok vették először gondjaikba ezt a helyet. A szláv eredetű Isquirinus kérésére, akit Benedek tartományfőnök küldött ide a Szent Kereszt kolostorból, és nevezett ki az itt élő néhány remete superiorjává. A Medvegy hegy lábánál földet adtak a remetelaknak, majd gondoskodtak remetelak és kápolna építéséről.

A kolostor vagyoni gyarapodása a többiekhez viszonyítva lassan haladt. Még a 13. század közepén Harkuk Miroslaus Kratkidol nevű birtokát, fia Miklós Lonka nevű örökölt birtokát, a század végén pedig Mikula és István a Lonka nevű földeket juttatták a kolostornak. A sok idetelepedett magyar pedig időközben a helységet Remetének nevezte el. A kolostor 1288-ban már formális konvent volt, vagyis 12 szerzetes lakott benne. Ebben az évben Firmianus volt a perjele. 1390-ben pedig a rendház vikariátusi rangra emelkedett, első vikáriusa Kelemen volt. 1437-ben ismét adományoztak a monostornak szántóföldeket, erdőket, szőlőket.

Róbert Károly 1319-ben Miklós perjel szorgalmazására felépíttette a kolostor épületét és templomát, majd a Száva partján Topol (Tupal) szigetét adta neki a hozzátartozó szántókkal és jobbágytelkekkel. Adományozói között szerepel Paris János és Fülöp, akik István szlavóniai herceg levele szerint dobravai örökségüket, Margit szlavóniai hercegnő, aki Pristancsina birtokot, Nagy Lajos, aki 35 hold földet, Zsigmond, aki a Száva-menti várhoz tartozó Petrusovec falut, rétet és erdőt, Zerenyi Pál comes, aki 1500 forintot, továbbá értékes arany és ezüst templomi edényeket adott a kolostornak.

Praudicz Miklós, a zágrábi báni törvényszék protonotáriusa, aki a sok pereskedésre okot adó Bánfölde nevű birtokot, Egyed fia György, aki Ldyna nevű szántóföldjét, Zrínyi pál gróf, aki a kolostort kijavíttatta 1410-ben, Cillei Ulrik bán, aki Blyzna nevű faluját, Lompniczai Mihály fia Pál, aki Kysmlakai jobbágytelkeit, Mátyás király, aki új adományozás címén a már régóta tulajdonukban levő Remethynczy falut, Mikchevczi Boldizsár özvegye Margit, aki Marynczy falut 1504-ben, Szentgyörgyvári Máté mester zágrábi kanonok, aki bukoveczi szőlőjét adományozta a kolostornak.

Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix, aki később György brandeburgi őrgróf neje lett, szintén bőkezűen gondoskodott a pálosok remetei monostoráról. Adományaikat Zsigmond, Mátyás, Ulászló és II. Lajos erősítették meg. Templomuk látogatottságát és gyarapítását szolgálták a különféle búcsúk. Így Lőrinc váci püspök nyolcvannapos, “Philippus de Alencono” bíboros, aquileai patriarka pedig a templom látogatóinak 140 napos búcsút engedélyezett. A kolostor jótevője között látjuk Eberhard János zágrábi püspököt is, aki a dombrói comesét utasította, hogy a pálosokat minden jogukban tartsa meg, és biztosítsa nekik még a saját jobbágyai részére kijelölt erdők és rétek használatát is. Majd a pálosok jobbágyait felmentette a kötelező adó fizetése alól. Zsigmond király a folytonos török harcokban elnéptelenedett pálos falvak, Petrosolch, Gerdwarela és Rakitholch lakosait a descensus és adó alól mentette fel.

A kolostor épületét kikezdte az idő vasfoga. Először Mátyás király, majd 1646-ban Borkovics Márton rendfőnök hozatta rendbe. Ivanovics Pál pedig bővíttette. 1658-ban külön noviciátust nyitottak itt. Maga a kolostor igen nagy tekintélyre tett szert, 1288-ban perjelségre, 1390-ben már vikariátusi rangra emelkedett ez a konvent. Fennhatósága alá a sztrezai (Streza) és kamenszkai perjelség tartozott. Híres csodatévő máriaszobra, amely 1645-ben a templomhoz épített kápolnában nyert elhelyezést, valósággal kegyhellyé avatta Remetét, ahol 1696-ban a Szent Rózsafüzér kongregáció megalapításával a pálosok nagy hatást gyakoroltak a hitélet emelésére. A rendi nevelés szempontjából pedig igen fontos, hogy 1656-ban itt nyílt meg a noviciátus, és ezzel lehetővé vált sok horvátországi ifjú belépése a rendbe.

Időközben a kolostor temploma is nagy fejlődésen ment keresztül, főleg Borkovics Márton és Mikulics Sándor zágrábi püspökök korában. Az előbbi remete Szent Pálnak, az utóbbi a Mennybement Máriának emeltetett oltárt, akárcsak Svastovics István zágrábi vicecomes is. 1745-ben a kórus alatt két új oltárt emeltek, és a templom díszes homlokzatát építették meg a következő felirattal: “Quae est virgo ista, quae ascendit de deserto sicuti aurora exsurgens.” A templom épületének átalakítása és díszítése mindvégig sok gondot okozott a szerzeteseknek. Szentélyét a tiroli születésű Raager János fráter szép freskóval ékesítette. Majd külön kápolnát építettek a csodatévő Szűz szobrának, Callion János vikariátusa idején Rucsics János és felesége költségén.

1654 április 12-én vitte át új helyére fényes ünnepség keretében a Mária szobrot Petretics Péter zágrábi püspök és Ivanovics Pál rendfőnök. A kápolnát 1680-ban bővítették, majd 1690-ben stukkókkal díszítették. Az idők viszontagságaiban megrongálódott épületét 1699-ben, 1705-ben, 1727-ben és 1744-ben ismét megújították. Etéren Znika János zágrábi kanonoknak, Esterházy Imre zágrábi püspöknek és Musár Andrásnak vannak érdemei. A templom kriptájába 18 előkelő ember temetkezett. Itt van többek között Zrínyi Pálnak, Torquatus Jánosnak, Dalmácia-Horvátország és Szlavónia bánjának, Alapi Gáspár horvát bánnak és Ratkay Benedek Ádám zenggi és modrusi püspöknek sírja..

A zágráb-remetei pálos kolostort 2007-ben és 2009-ben vizsgálták meg. Számos lelet előkerült, és természetesen megtalálták az első kolostor alapfalait is, amelyet még a 13. század közepén építettek a pálosok idetelepülésükkor. A feltárásról szóló beszámoló egy másik cikk anyaga.

Forrás:
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I. kötet