5+1 kihagyhatatlan pálos templom és rom Budapesten és környékén

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

budaszentlorinc-palos

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén.

5+1 kihagyhatatlan pálos kolostor(rom)

Budapest és környéke

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító épített Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta…

Zsámbék | Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

Szépjuhászné | Pest megye | Budapest II.

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál. Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

Kesztölc-Klastrompuszta | Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el. Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu

Pilisszentlélek | Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval. A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás:
LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor  SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Egyetemi templom | Pest megye | Budapest V.

 A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás:
http://www.esztergomi-ersekseg.hu

Sziklatemplom | Pest megye | Budapest XI.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot. Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

Forrás:
palosrend.hu

Back to Top
error: Content is protected !!