A rendi hagyományok szerint Bertalan, pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen, 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később csatlakoztak Boldog Özséb pilisi közösségéhez. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat.

Az egri egyházmegyében az első pálos alapítások 1304 körül keletkeztek. A korábbi Újhely (Sátoraljaújhely) első formája és hovatartozása bizonytalan. András egri püspök (1275 – 1306) 1297-ben rendelkezett az egyházmegyéje területén lévő remeték életformájáról, vagyis átírta a Pál püspök-féle regulát. Az egri egyházmegye pálos kezdeményezései korai, királyhű főúri alapítások. Veresmart pálos kolostora 1304 előtt, Diósgyőr 1304-ben, Regéc 1307 előtt, Dédes 1240 körül keletkezett. A hivatalos okleveles adatok alapján ezek valamennyien 14. századi alapítások és létük kezdetétől nyilvántartottak.

A háromhegyi pálos kolostort Tekus (vagy Tekes) leszármazottai alapították 1341 előtt, a templom három oltárát János egri püspök szentelte fel 1411-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére. A gönci pálos kolostor alapításának idejét és alapítóját sem ismerjük, ám Gönc mellett – feltehetően a mai kolostor helyén -, már a 14. század végén élt egy szerzetesi közösség. A gönci monostort első ízben Nagy Lajos király 1371. december 8-án, Fónyban kelt oklevele említette, amelyben a Gönctől és Telkibányától egyaránt 4-4 km-re fekvő monostor szerzeteseinek a király megengedte, hogy a Gönc falun áthaladó patakon Gönc mellett, ahol a pálosok leginkább szeretnék, egy malmot építhessenek, és ezt örökösen birtokolják, tekintet nélkül a gönci királyi népek ellentmondására. A pálosok Szent Anna tiszteletére emelt hangonyi monostorát 1368-ban, Pater Péter, a rend generálisa alatt, Hangonyi Domonkos és Lázár alapították a Hangony-patak középső szakaszán. Pázmány szerint a monostor Ládhoz tartozott. 1379-ben Nagy Lajos király Czudar Péternek adja hűséges szolgálataiért a Sajó folyó melletti Laad birtokot. 1387-ben már oklevél említi, hogy Czudar Péter, István és György Lád földrészt tartozékaival remeteségül és örökös lakhelyül adta a pálosoknak azzal az ígérettel, hogy ezen a Boldogságos Szűz tiszteletére kolostort — minden fajta szolgálati helyiségeivel, éspedig épületekkel és házakkal a nevezett testvérek lakóhelyéül — fognak építeni.

A középnémetiben található Szent László remeteséget valószínűleg Egyed Ágostonrendi remete alapította Drugeth Fülöp közbenjárásával és támogatásával, 1319 előtt. Göncruszka Szent Katalin monostorának alapítása ismert: 1338-ban Domonkos és testvérei, Lőrinc és János, valamint Dénes fia János nagybátyja a remetéknek adta át a Szent Katalin egyházat egy szőlővel és malommal a templommal szemben. A felnémeti Szent Mária Magdolna kolostort 1346-47-ben az egri káptalan hozzájárulásával II. Dörögdi Miklós egri püspök alapította és építtette, melyet 1346-ban fel is szentelt. A telkibányai Szent Katalin ispotályt Mátyás pap 1450-ben, minthogy „az alapítók gondatlansága miatt” tönkrement, a pálosok Gönc mezőváros közelében lévő Szűz Mária kolostorára ruházza át.

Tokajon a Szapolyai család “a Szent-Szűz tiszteletére új kolostort alapított a pálosoknak a Szent Annáról nevezett régi pálos-kolostor alapjain.” Perényi Imre, Zsigmond király titkos kancellárja 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Végül a Szentháromság kolostorról lesz szó. Alapításának időpontja, az alapítók személye és társadalmi hovatartozása is ismeretlen, annyit azonban bizonyosan tudunk, hogy 1412-ben már elhagyott kolostorként szerepelt… Ebbe a menüpontba került a Petőfiszálláson található Pálosszentkút története is a Bükkben és a Zemplén erdeiben megbúvó pálos kolostorok mellett. A képre kattintva új ablakban nyílik meg kiválasztott kolostor leírása, története.