A pálos rend építészeti emlékei

Ukrajna

Ukrajna (Kárpátalja)

Kárpátalja az 1009-ben alapított erdélyi püspökség részét képezte. A 14. század elején a a Kézdiszéki székelyek egy része telepedik le a  a Felső-Tisza mellett Técsőn, Visken, Hosszúmezőn, Máramarosszigeten. A mai napig is él bennük a székely származás tudata. A mai Kárpátaljának nevezett területet 1346-ban csatolják az egri egyházmegyéhez, majd 1804-ben az újonnan alapított Szatmári római katolikus püspökséghez. Kárpátalja 2002-ben lett önálló római katolikus egyházmegye. 

Jelenleg hét kárpátaljai pálos monostorról tudunk, melyek egyikéből sem maradt mára semmi… Bereg megyében, az egri egyházmegyében, Bereg mezővárostól 7 km-re északkeletre, Beregújfalu közelében, a Borzsa folyó egyik mellékágánál állt a beregi pálos monostor. Emlékét a későbbi Remete (Alsóremete, ma Nizsnij Remety, Ukrajna) őrizte meg (Monasterium B. M. V. de Beregh, alias Remethe dictum). Bereg és környéke hosszú időn át királynői birtok volt. A monostor alapítója Károly Róbert király hitvese, Piaszt Erzsébet királyné lehetett. A pálosok a 14. században telepedtek le Cherewben. A huszti monostorral egy időben alapították. Sem titulusát, sem alapítóját, sem további történetét nem tudjuk, egyetlen okirat sem maradt fenn az itteni pálosok életéről. Nincs beazonosítva. Eszény a Tisza jobb partján, Szabolcs megyének a Tiszán átnyúló északkeleti szögletében feküdt Csaptól délkeletre, Tiszaszentmártontól északra, az egri egyházmegyében (Esen, Ukrajna). A monostort Baksai Simon fia, Tamás alapította 1356-ban.

Huszton a pálosok valószínűleg a 14. század elején telepedtek le, templomukat Szent Mihálynak szentelték. A monostor sorsáról többet nem tudunk. A kökényesi monostor a Máramarosi medencében, Taracköztől (Tereszva) északkeletre, mintegy 10 km-re Kökényes (Ternovo, Técsői járás, Ukrajna) falu határában feküdt. A 14. század elején már volt pálos konvent, melynek templomát Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelték. Oklevelek nem maradtak fenn, így további sorsáról nem tudunk. Az egri egyházmegyéhez tartozó Ungváron 1384-ben gergényi Drugeth János özvegye és fia, László alapította a Krisztus Szent teste pálos monostort, egy korábbi kápolna mellett. Az ortodox rutének miatt csak 1418-ban tudták a remeték birtokba venni. Állítólag a város délkeleti határán, Gerényfalu (Gorjany, Ukrajna) területén feküdt. Császlóczi Bolgár Miklós fiai, Péter magiszter és Mihály váradi kanonok, főesperes 1380-ban az Ung megyei Szerednyétől délnyugatra, Valkája falu (Volkoviji) határában a Villye és Zalacsina patakok között földet adtak a pálos remetéknek kolostoralapítás céljára. A Császlócziak a monostor kegyurai. Ők építették újra a kápolnai monostort 1398-ban. Az új remeteséget azután valkájai vagy villyei monostornak nevezték.

error: Content is protected !!